|
|
Mesteri termálfürdő
Szolgáltatások:
• masszázs
• értékmegőrző
• kabin
• étterem
A gyógyvíz használata javasolt:
• porckopások
• izületi bántalmak
• húzódás
• rándulás
• ficam
• reumatikus panaszok
• derékfájás
• tartási rendellenességek
• stressz
• túlterheltség
• magas vérnyomás
• vérkeringési zavarokesetén.
A gyógyvíz használata nem javasolt:
• fertőző lázas megbetegedés
• szívelégtelenség
• epilepszia
• eszméletvesztéssel járó megbetegedésekesetén.
|
|
Magyarország fürdői
Ma Magyarország a világon az ötödik leggazdagabb termálvízkészlettel rendelkezik: 147 minősített gyógyvízzel, 39 gyógyfürdővel, 13 gyógyhellyel, 47 gyógyszállóval, 40 wellness-szállodával, öt gyógybarlanggal. Összesen 1300 hévíz kutat tartanak nyilván, amelyeknek azonban nagy részét nem használjuk ki.
Annak oka, hogy ez a kis ország ilyen előkelő helyen szerepel ezen a listán a Kárpát-medence geológiai adottságaiban keresendő: a földkéreg mintegy 10 kilométerrel vékonyabb a világátlagnál, ezért a forró magma közelebb van a felszínhez. Miközben a vizek a felszín felé törnek, a legkülönbözőbb összetételű kőzeteken haladnak át, amelyből ásványi anyagokat oldanak ki. Ezeknek a vizeknek a hőmérséklete tág határok között váltakozik. Egy adott területen a felszín alatti vizek hőmérsékletét a geotermikus gradiens határozza meg, ez az érték azt jelzi, hogy a felszíntől lefelé haladva hány méterenként nő 1 C°-kal a talaj hőmérséklete. Az európai átlag 33 m, a magyarországi 18 m, ez magyarázza, hogy itt sokkal kisebb mélységből lehet termálvizet nyerni, mint másutt. Ebből adódik, hogy Magyarország ebben a vonatkozásban egyedülálló helyet foglal el Európában. További szerencsés adottság, hogy az ország ezekből a vizekből bőséges mennyiséggel rendelkezik. Jelenleg több mint 300 ezer köbméter termálvíz kerül felszínre naponta. Ez a készlet azonban nem kiapadhatatlan...
A korábban virágzó vidéki fürdőhelyek életében jelentős visszaeséssel járt az első világháború. A magyar fürdőélet központja Budapest lett.
A XX. században a fürdők száma mellett kínálatuk is szélesedett. A természetes módon feltörő termálvizek mellett egyre több alkalommal hol a tervszerűen a mélyből felszínre hozott, hol a kőolajkutatás eredményeként felszínre tört vizekre épültek fürdők. Ilyen módon létesült többek között Bükfürdő, Zalakaros és Hajdúszoboszló fürdője is.
A múlt század közepétől már nemcsak a gyógyulni vágyók, hanem a kikapcsolódást igénylők is kezdték látogatni a fürdőket. Megváltoztak a szokások is és a társadalmi összetétel is. Míg XIX. század végéig a fürdők látogatása inkább az előkelők szokása volt, akik gyakran egy egész idényt is eltöltöttek egy-egy gyógyhelyen, a XX. század második felében a fürdőzés tömegjelenséggé és mindenki számára elérhetővé vált. Az itt eltöltött idő azonban jelentősen lerövidült. Ma már nem csupán a néhány, hanem az egy napos látogatások a leggyakoribbak.
A XXI. század elején újabb lendületet kapott a fürdőkultúra Magyarországon; a turizmus fejlesztésének egyik kiemelt ágazata lett. Számos fürdőt kibővítettek felújítottak korszerűsítettek, néhány helyen új fürdőkomplexumok épültek-épülnek, és megkezdődött a műemlékfürdők felújítása is. Ezt a trendet az is erősíti, hogy egyre inkább előtérbe kerül az egészség megőrzése, illetve természetes úton történő visszaszerzése, amelyben kulcsszerepet játszhatnak a fürdők.
Hogyan hatnak a fürdők?
Fizikai hatás: az ember levegőkörnyezetben él, annak behatásához szokott, ahhoz alkalmazkodott. A fürdő vizébe merült testre szokatlan erők hatnak, amelyek a szervek működését nagymértékben befolyásolják. Ha közönséges fürdővízben fürdünk, a fürdő fizikai tényezői (hőmérséklete, felhajtó ereje) hatnak a szervezetünkre. Az ásványi anyag tartalmú vizekben a felhajtóerő nagyobb, a vízbe merülő test súlya mintegy tizedére csökken.
A mozgás a vízben sokkal könnyebb, ezért a sérült, kopott ízületek is megmozgathatók. Mozgás közben a víz masszírozó munkát is kifejt a bőr alatti izmokra. Nem elhanyagolható az sem, hogy az esések, a zúzódások esélye is jóval kisebb.
A langyos és a meleg víz segíti az erek kitágulását, így a vérnyomás csökkenéséhez vezet. Mindezen a hatásokat használja ki a vízgyógyászat, más néven hidroterápia.
Kémiai hatás: A termál- és gyógyvizek kémiai hatásukat a bennük oldott ásványi anyagok bőrön keresztül való felszívódása révén fejtik ki. A felszívódott ásványi anyagok bekerülnek a vérkeringésbe, a nyirokerekbe, ezáltal hatnak az idegrendszerre, erősítik az immunrendszert és kedvezően befolyásolják a szervezet reakcióképességét. Regeneráló, felépítő folyamatokat indítanak el a szervezetben. Ezeknek a hatásoknak vizsgálatával, illetve kúraszerű alkalmazásával foglalkozik a balneoterápia.
Mindezen hatásokat segíti, hogy a fürdőhelyek mikroklímája a levegőben található negatív ionok túlsúlya miatt stresszoldó, idegnyugtató, pihentető hatású. A megszokott életritmus lassulása, a vízben végzett lassú mozdulatok szintén hozzájárulnak a felüdüléshez.
Fürdőkben általában
Ne fürödjünk éhgyomorra
Tele gyomorral, alkoholfogyasztás után nem ajánlott meleg vizes medencébe lépni.
Ebéd után legalább két óra múlva lépjünk csak medencébe.
A pihenést, regenerálódást a testmozgás, az uszoda használata nagyban segíti.
Szabadtéri medencékben az erős napsütés ellen ajánlott a szalmakalap viselése.
Fürdőzés befejeztével ajánlott a zuhanyozás.
Meleg fürdő után ne távozzunk felhevült testtel, testünk fokozatosan hűljön le.
Gyógyfürdőben
A melegvizes medencékben 40 percnél többet nem szabad tartózkodni egyszerre. A legtöbb helyen az ajánlott fürdőzési időre tábla hívja fel a figyelmet.
A gyógyfürdőkúra kezdetén a beteg fájdalmai fokozódhatnak, esetleg rosszabbodik a közérzete. Ezt nevezzük fürdőreakciónak
Szintén gyógyfürdőkúra esetén fordulhat elő, hogy ha a beteg az orvos tanácsa ellenére túl sok fürdőt vesz igénybe. Ilyenkor a beteg szervezete kimerül, bekövetkezhet a fürdőfáradtság. Ilyenkor a fürdőkezelés folytatása hatástalan, sőt káros lehet.
A fürdőt pihenés kövesse.
Az elrendelt masszázst mindenképpen a fürdő után vegyük igénybe.
Orvosi beutaló esetén az orvos előírja a fürdő használatának minden feltételét (hőfokát, időtartamát, gyakoriságát, a fürdők számát). Csak az a beteg várhat eredményt, aki betartja az orvos utasításait.
Fürdőzéskor betartandó szabályok
Tekintve, hogy a fürdőkben egyszerre többen használják ugyanazt a medencét a következő szabályok betartása a többi vendéggel szembeni kötelességünk:
Előzuhany használata kötelező.
Medencébe lépés előtt lábmosó használata kötelező.
Felnőtteknek tilos a gyermekmedencébe, gyermekeknek a felnőttek medencéibe belépni.
Tilos törékeny tárgyakat, ételt, italt a medencébe vinni.
A medencék tisztasága megőrizhető a fürdők területén ingyenesen üzemelő WC-k használata révén.
Egyes helyeken kötelezővé teszik az úszósapka használatát
Társadalombiztosítás
A társadalombiztosítási támogatás igénybevételének feltételei - a beutaló
A fürdő- vagy szállóvendég abban az esetben jogosult a társadalombiztosítás támogatásával igénybe venni a fenti szolgáltatásokat, ha érvényes szakorvosi beutalóval rendelkezik. A TB támogatás természetesen beutalóval is csak azokban a fürdőkben és gyógyszállókban vehetők igénybe, amelyeknek a fővárosi vagy megyei egészségbiztosítási pénztárral szerződésben állnak.
Beutalót a következő szakorvosok állíthatják ki: reumatológus és/vagy fizioterápiás szakorvos, mozgásszervi rehabilitációs szakorvos, fizikális medicina és rehabilitációs orvoslás szakorvosa, ortopéd szakorvos, illetve bizonyos esetekben traumatológus szakorvos.
A kezeléseket a beutaló kiállítását követő 30 napon belül el kell kezdeni. A beutaló 8 hétig érvényes, azonban, ha a kúrát a fürdővendég indokoltan szakította meg, a beutaló érvényessége meghosszabbítható. A kúra befejezését követő három héten belül a fürdővendégnek az ellenőrző vizsgálat során át kell adnia a nála lévő kezelőlapot, a gyógyászati ellátást rendelő orvos részére. A beteg nem részesülhet addig újabb kúrában, ameddig az ellenőrző vizsgálaton nem jelenik meg, és a kezelőlapot nem adja át. Naptári évenként összesen 2 kúra vehető igénybe. Egy kúra keretén belül a fenti gyógyászati ellátások közül legfeljebb négy különböző fajtára szólhat a beutaló, fajtánként legfeljebb 15 alkalomra.
Gyógyvizek fajtái
A gyógyvizeket kémiai elemzés alapján az alábbi csoportokba osztják:
Egyszerű hévizek: Kevés oldott szilárd anyagot tartalmaznak, de gyógyító hatásuk közismert, különösen a reumás betegségek esetén.
Források: Budapest (Római-fürdő, Pünkösdfürdő, Csillaghegy, Kács fürdő).
Egyszerű szénsavas vizek: Savanyú víznek is nevezik, 1 l vízben 1 g-nál több szabad szén-dioxid található. Általában ásványvízként kerülnek forgalomba, de nagyon sok esetben gyógy célra is felhasználják.
Források: Maconka (Nógrád megye), Répcelak, Mihályi.
Alkalikus vizek: Főképpen a szódabikarbóna ionjait, vagyis nátrium-, és hidrokarbonát-ionokat találunk bennük. Leggyakrabban ivókúrára használják, alkalmas a gyomor-, bélhurut, gyomorsavtúltengés, vagy légúti hurut kezelésére. A legismertebb a bükkszéki Salvus-gyógyvíz.
Források: Balf, Békés, Bükkség, Gyopárosfürdő, Gyula, Makó, Mezőtúr, Nagyszénás, Tótkomlós, Szeged, Szécsény, Szolnok és a többi.
Földes, meszes vizek: Főbb alkotórészei a kalcium, magnézium- és hidrokarbonát-ionok. Szintén a reumatikus betegségek gyógyítására, de ha szénsavat is tartalmaznak, szív és gyomorbetegségek kezelésére is használják.
Források: Budapesten Császár fürdő, Lukács fürdő, Rácz fürdő, Rudas fürdő és Gellért fürdő, de az ország több pontján is vannak ilyen források és kutak: Mesteri, Csopak, Esztergom, Kékkút, Mohács, Székesfehérvár.
Kloridos vagy konyhasós vizek: nátrium- és kloridionokat tartalmaz. Alkalmazzák a reuma, női szervek betegségeiben, de ivókúrában a nyálkahártyák hurutos megbetegedésekor is kedvezően hat.
Források: Cserkeszőlő, Debrecen, Eger, Hajdúszoboszló, Karcag, Sóshartyán, Pesterzsébet, de hasonló gyógyhatásuk van az alföldi sziksós tavaknak: Dunapataj, Gyopáros, Kakasszék, vagy Nyíregyháza-sóstó.
Keserűvizek: Jellegzetes keserű ízüket a szulfátion adja, de a glaubersós vizek ezenfelül még nátriumot a keserűsós vizek magnéziumiont is tartalmaznak. Hígítva a gyomor-, bél-, máj-, epebetegek ivókúrájára használják, hashajtóhatásuk közismert.
Források: Kelenföld és Budaörs határában, a „Hunyadi János” – az „Igmándi” -, vagy a tiszajenői „Mira keserűvíz.
Vasas vizek: A vasas fürdőkből a vas a bőrön át szívódik fel a szervezetbe, de a vashiány okozta vérszegénység esetén inkább ivókúrát alkalmazva várható el jó eredmény.
Források: A parádi Clariss- és István-forrás vagy a mohai Stefánia-forrás vize.
Kénes vizek: Fürdő formájában is alkalmasak arra, hogy a szervezet kénhiányát pótolják, a kénes fürdő erélyes hatású, leginkább a reumás betegségek, egyes bőrbetegségek kezelésében van nagy jelentősége.
Források: Budapesten az „Imre”, a „Lukács” és a „Rudas” fürdő egyes forrásai, valamint Aranyosfürdő, Balf több forrásának, Erdőbénye, kénes termálvize van Harkány, Mezőkövesd több fúrt kútjainak.
Jódos – brómos vizek: Általában ezek egyidejűleg konyhasók is, ezért alkalmasak a reuma, női szervek betegségei és egyes bőrbetegségek kezelésére is. Ivókúrában a jód erélyesen hat a pajzsmirigyre, ezért az orvos kanalas mennyiségben rendeli. A legismertebb sóshartyáni „Jodaqua” (e: jodakva) palackozva kerül forgalomba.
Források: Debrecen, Hajdúszoboszló (meleg), Pesterzsébet (hideg).
Radioaktív vizek: Rádiumiont, radon-gázt tartalmaznak, többféle módon fürdő, belégzés és ivókúra formájában is hatásosan alkalmazzák. Közismerten fájdalomcsillapító hatása van, befolyásolják a belső elválasztású mirigyek működését, befolyásolják az anyagcserét. (Régen a néphit fiatalító hatást is tulajdonított az ilyen vizeknek.)
Források: Budapesten a Rudas, az Imre és a Gellértfürdő forrásai. Eger, Miskolctapolcai- és a Hévízi tó. A Hévízi-tó, a világ legnagyobb termáltava, amely egyszerre különleges természeti képződmény (Hévízi-gyógytó Természetvédelmi Terület) és gyógyhely is (Hévízi gyógyfürdő).
Üdülési csekk
Az üdülési csekk névre szól, más nem használhatja fel, azonban lehetőség van arra, hogy tulajdonosa a társaságában lévők által igénybe vett szolgáltatásokért is fizessen vele.
Készpénzre nem váltható át, így az elfogadó helyek nem tudnak belőle visszaadni sem.
Nem korlátlan ideig használható fel, csupán a kiállítástól számított 1 évig. A lejárat ideje fel van tüntetve a csekken. A lejárt üdülési csekket nem fogadják el, azonban ha az 1 év alatt nem sikerült felhasználni, a lejárat előtt meghosszabbítható.
Üdülési csekkhez a munkáltatón keresztül juthatnak a munkavállalók, illetve egyénileg a Nemzeti Üdülési Alapítványhoz benyújtott pályázat útján. Az üdülési csekkhez való jutás részleteiről a http://www.udulesicsekk.hu/ oldalon találhatók részletes információk.
|
|
--